A kínai–indiai háború vagy más néven kínai–indiai határkonfliktus katonai konfliktus volt Kína és India között 1962. október 20-tól november 21-ig. A háború fő okát a határt meghatározó 1914-es szimlai egyezményben kijelölt McMahon-vonal kínai vitatása eredményezte, de több más esemény is közrejátszott, így az 1959-es tibeti felkelés utáni véres határincidensek, a dalai lámának nyújtott menedék, valamint az az indiai döntés, hogy előretolt állásokat hozzanak létre a határ mentén, többet a McMahon-vonaltól északra.
Miután a vitatott 3255 kilométeres határszakasz ügyének politikai rendezése lehetetlennek bizonyult, a kínaiak Ladakhban és a McMahon-vonal mentén egy időben támadást indítottak október 20-án. A kínaiak mindkét hadszíntéren az indiaiak fölé kerekedtek, és nyugaton elfoglalták Rezang lát, keleten pedig Tawangot. A háború november 20-án ért véget, amikor Kína fegyverszünetet jelentett be és elkezdte csapatai visszavonását a vitatott területekről. A kínaiak döntő győzelmet arattak, ami jelentősen megnövelte az ország nemzetközi presztízsét, és megalázó vereség volt India számára.